Alex klubja

Csatlakozz az írói csoportokhoz, olvass teljes történeteket ingyen!

Írások olvasása

Részlet: Ragyogó esőcseppek

Írta: Mandy Kristóf
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)

 /Mandy Kristóf/

“A napfényben ragyogó esőcseppek csak még szebbé, káprázatosabbá tették a tájat, amitől azonban elakadt a szava.
– Nézz rám! – szólt rá a király, de mintha meg se hallotta volna. Csak lenyűgözve és döbbenten állt ott.
– Nézz rám, kérlek! – ismételte a fiatalember és megragadva karját, maga felé fordította. A pilinke nem ellenkezett.
– Tudom, hogy szép ez a hely, sőt gyönyörű, de te nem halhatsz bele ebbe! – a pilinke ekkor látta meg a távolban a mestert és megértette.
– Vagy inkább élnél itt, mint velünk? – kérdezte váratlanul a lány.
– Én veletek mennék… Ha még szabad. – felelte suttogva a pilinke.
– Már miért ne szabadna? – lepődött meg a király.
– Talán… kissé ijesztő voltam. De… nem tudom irányítani az erőm.
– Mondtam már, hogy bízhatsz bennünk és számíthatsz ránk. Majd segítünk neked. Vagy te talán magamra hagynál egy ilyen helyzetben?
– Ismét meg akar ölni, igaz? – intett fejével a pilinke a mester felé.
– Vele ne törődj! Nem fog ártani. Azt mondd inkább, hogy vagy!
– Jól vagyok. Minden rendben. Csak… látnom kellett még egyszer utoljára, hogy le tudjam zárni magamban a múltat. – tette még hozzá. Az arca a szokottnál is jobban tündökölt, mert a napfény csillogott a lassan alágördülő könnycseppeken.”


/Címe: Az utolsó fénysugár/

Rendelhető regény ITT: http://regenyeim.hu