Alex klubja

Csatlakozz az írói csoportokhoz, olvass teljes történeteket ingyen!

A király NEM sötét paraszt

A király NEM... 10. részlet

Írta: Mandy Kristóf
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)

 

 A király NEM sötét paraszt

10. részlet - február 12.

 

– Igen, tudják. De ha kerülöd őket, nem törődnek veled. A lényeg, hogy egyébként semmi másra nem emlékszel, így a kihallgatott tervükre se. Nem értem amúgy, hogy miért beszélünk erről annyit. Értsd végre meg és fogadd el, hogy ennek a történetnek itt és most vége, mielőtt még elkezdődhetne, mert ez most nem rólad szól!
Meglepve hallgattam szavait.
– De… várj! – kaptam utána, ám kezem átsiklott a karján.
– Mi az? Mit akarsz még? – fordult vissza. – Be akarod várni itt az újraélő holtakat?
– Miért? Tényleg jönnek?
– Nem szoktam hazudni. Főleg nem a királynak.
– Te jó ég! – kiáltottam fel ijedten.
– Nyugalom. Még vagy tíz mérföldnyire lehetnek. Gyalog a csalitoson át sokáig el fog tartani, amíg megérkeznek. Még bőven van időd eljutni a fogadóhoz. Ylarion pedig, akarom mondani Zsántár, el fog rejteni vagy álcáz majd amíg a veszély átvonul. De ha minden a terv szerint alakul, nem lesz gond, fel fogják tartóztatni őket. Most viszont már tényleg eleget beszéltünk. Jobb, ha indulsz. – jelentette be.
Aztán mielőtt még bármit mondhattam volna, odalépett az élettelennek tűnő testemhez. A következő pillanatban erős rúgást éreztem oldalamban, amitől azonnal magamhoz tértem. Sietve, bizonytalan szédelgés közepette tápászkodtam fel. Phosphor addigra már nem volt sehol. „Mit tegyek?” – töprengtem. Tudtam azonban, hogy igaza van. Ez a történet valóban nem rólam szól. Ráadásul így, hogy nem emlékszem semmire, jobb, ha nem is keveredek bele és teszem, amit mond, azaz visszatérek a fogadóba, ahol kivárom, amíg elmúlik a veszély, valamint a feledés vizének hatása. „Többet egyelőre úgyse tehetek.” – törődtem bele.
Azzal elindultam a jelzett irányba, hogy a fogadóhoz visszatérjek.

 

Holnap este 19-kor folytatom egy hosszabb résszel!

Gyere holnap is!